A város történelmi múltjából fakadóan zömében katolikus, jelentősebb más vallású közösséget csak a zsidóság képviselt a 19. század elejétől a második világháborúig, amikor is az egész hitközség a deportálások áldozatává vált.

A katolikus plébánia lényegében a török kiűzése óta a domonkos kolostor Szent Kereszt-templomában működik, vezetését 1950-ig, a szerzetes rendek feloszlatásáig a helyi domonkosok látták el. A város szűkebb területén két templom áll még, az egyik a város hajdani plébániatemploma, a mai Temetői templom, a másik a Szentkúti kápolna. A vasvári plébániához tartozik a a városhoz csatolt Kismákfán és Nagymákfán túl a gersekaráti egyházközség is.

 Vasvár vallásos életében meghatározó szerepet játszik a búcsújárás, két búcsúnapján az augusztus 15-i Nagyboldogasszony-napi és a szeptember 12-i Mária nevenapi búcsún jelentős számú zarándok keresi fel a város templomait, elsősorban a messze földön ismert Szentkutat.

 A helyi zsidó hitközség emlékét ma már csak temetőjük őrzi, ahol számos szép múlt századi sírkő mellett egy kis emlékmű is található, amelyet a holocaust áldozatainak emeltek. A 200-300 fős közösségnek egykor iskolája és zsinagógája is volt a városban, ezek azonban ma már nem állnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.